2016. december 10., szombat

2.rész- Ki ő?

❝-Te mit keresel itt ?- kérdeztem megrökönyödve .
-Ezt nekem kéne kérdeznem .- lépett közelebb hozzám .❞

 Automatikusan hátrább léptem. Már nyitottam volna szóra számat, de hirtelen megjelent két  srác az idegen mögött.
-Gyere már Hope!-tette vállára kezét.- Óh hellóó!
-Az első nap be is csajozol Hoseok?- jelent meg még három srác mögötte.


Kihasználva az alkalmat, még ő hátra fordult hozzájuk, kimentem a teremből. 
 Szóval Hoseok..

A nap további részében próbáltam a hat fiút kerülni, és körbe jártuk Baekhyunnal az Egyetem hatalmas udvarát. A kert gyönyörűen meg volt csinálva, pompás virágok díszítették a területet.

-Baek! Subin!- integetett nekünk Lilly.
Baekhyun mintha ott sem lennék, otthagyott és a barátnőjéhez futott.
Mint egy pincsikutya..
Megindultam én is a barátnőm felé, de valaki fellökött, és sikeresen a seggemre huppantam.
-Ne haragudj!- hajolt le hozzám a fellökőm majd a kezét nyújtotta, hogy felsegítsen, amit el is fogadtam.
-Ehh-morogtam majd rá néztem. Elég magas fiú volt, de nem egy felhőkarcoló. 
-Jungkook vagyok!- mutatkozott be
-Subin.- böktem oda neki majd tovább is álltam. 

-Szia Lilly.- öleltem meg barátnőm
-Na milyen volt?-kérdezte majd egy pohár kávét nyomott a kezembe.
-Leszámítva azt, hogy előbb feltaszítottak, jó volt.-mondtam, majd bele ittam a fekete italba.
Kínos csend telepedett ránk, amit szerencsére Baekhyun megtört.
-Lilly, mi lenne, ha ma nálatok aludnék? Messze van a lakásom.- nézett incselkedve barátnőmre.
Remek, hallgathatom az ágy nyikorgását..
-Persze!-mondta majd megcsókolta barátját.-Nem gond, Subin?-kérdezte
-Nem, dehogy!

Hat órakor beültünk egy étterembe vacsorázni, hogy ne kelljen főzni otthon.
-Ez finom volt!- nyalta meg Lilly mint a tíz ujját, majd böffentett egyet.
-Rutyma.- nevettem el magam.- Ti nyugodtan menjetek haza, én körül nézek a városban..- mondtam mosolyogva, majd felálltam az asztaltól.
-Oké, ha bármi baj van, akkor azonnal hívj!-mondta Lilly.
Elköszöntünk egymástól, majd kimentem az étteremből.
Igazából nem a városnézés végett jöttem el, csak nem bírtam az a sok szerelmes dolgot amiket csináltak. Bedugtam a fülhallgatót a fülembe, bekapcsoltam a kedvenc zeneszámom és elindultam egy szimpatikusnak vélt úton.
Sötétség telepedett Szöul utcáira, csak az utcai lápák adtak fényt.
Nagy házak lengték körül lényemet. Tekintetem szinte elveszett szépségükben. Legalábbis amik láthatóvá váltak a gyér utcai fényviszonyok miatt.
Már egy órája sétálgattam Szöul utcáin, mikor  valami  megzavart. Valaki kiabált. Kivettem a fülemből a füleseket, majd hátra fordultam.
-Subin! Szia!-
-Ki vagy?- kérdeztem hunyorogva, mert egyszerűen nem ismertem fel az előttem állót, olyan sötét volt.
-Jungkook. Emlékszel, ugye?-Mutatkozott be gyönyörű mosolyával a fekete hajú, magas fiú. A lehető legdivatosabb ruhák takarták testét. Piros kockás inget, fekete nadrágot és hozzá passzoló barna bakancsot viselt.

-Ja, igen. Te löktél fel.- mondtam
-Ne haragudj, nem direkt volt.-mondta tarkóját vakargatva.
-Nem haragszom, de ha belilul a fenekem, feljelentelek.-mondtam, mire mind a ketten elnevettük magunkat.
-Mit keresel erre?-kérdezte.-Ez nem egy biztonságos környék a szép lányoknak.- nevette el magát.
-Őszintén megmondva, fogalmam sincs, hogy hol vagyok, csak megyek merre a lábam visz.- mondtam
-Jungkook!- tört ki az egyik boltból egyszerre 6 fiú.-Hol a faszomba vagy? Nálad van a lóvé!- bökte vállba az egyik . Jungkook elő kapta zsebéből a pénztárcáját majd majd bement a boltba.
-Szia széplány! Emlékszel rám?-lépett hozzám  az egyik, aki az Egyetemen is megszólított. Haja fekete volt, egy szakadt gatyát és egy bőr dzsekit viselt.  
-Sajnos..-böktem oda neki.
-Hoseok! Ez nem az a csaj, akit keresel?- mutatott rám az idegen, de szemeit nem láttam, eltakarta világosbarna haja.
Ó baszki..
-Öhm..Nekem mennem kell!-mondtam majd elkezdtem szedni a lábaim.

Hoseok pov.:
Egyszerre zsúfolódtunk ki a szűkös boltajtón, majd Jungkoora kiáltottunk egyszerre.
-Hol a faszomba vagy? Nálad van a lóvé!- bökte vállba Taehyung.
Ki ez a csaj?
Gondolkodásom Taehyung zavarta meg.
-Hoseok! Ez nem az a lány, akivel beszéltél ma?
Közelebb mentem, hogy lássam a lány arcát, majd rájöttem, hogy ő az. Ő öntött le, és ő került az egyetemen.  
Mire észbe kaptam, a leányzó kezdett eltűnni a látó távolságomból. Utána futottam.

-Hé!- fogtam meg felkarját.
-Engedj el!- próbálta kitépni kezét a szorításomból, de sikertelenül.
-Mert ha nem, akkor mi lesz?- kérdeztem egy kaján vigyor társaságában.
-Mit akarsz?- arca kifejezéstelen volt
-Tartozol.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése